ABAÚJVÁR

Miskolctól 72 kilométerre, északkeletre, a szlovák határ mellett, a Hernád folyó bal partjának lankás, 240 m‐ig emelkedő dombjain fekszik. A falut a Hasdát‐patak osztja ketté, mely a Zempléni‐hegység felől, Pányok irányából, nyugati felé folyik. Abaújvár közelében a következő települések találhatók: Kéked (3 km), Pányok (4 km), Zsujta (8 km). A legközelebbi város Gönc (12 km). Hollóháza (12,5 km), Zempléni tájvédelmi körzet (8 km), Kishuta (22,3 km), Füzéri vár (21,5 km), Regéci vár (29,7 km), Kassa (40 km). A település története A ma már alig több, mint kétszáz lelkes Hernád‐völgyi kis település nagy történelmi múltra tekint vissza. A történeti Abaúj vármegye első központja és névadó települése. Abaújvár a Hernád bal partján emelkedő, kétszáz‐kétszáznegyven méter tengerszint feletti magasságú dombokon épült. Az Árpád‐korban a település fellendüléséhez hozzájárult, hogy a Hernád mentén haladt végig a Lengyelországba vezető hadi út. A későbbi évszázadokban, a Zemplénből az északi területek felé haladó kereskedelmi útvonal vezetett erre. A 13. század elejétől királyi birtokban levő vár azonban fokozatosan elvesztette jelentőségét, és 1355‐ben a várispánságot is megszüntették. Végül az egykori megyeszékhely a 14. században a király a Perényieknek ajándékozta. A várat 1556‐ban I. Ferdinánd király serege bevette és leromboltatta. Ennek ellenére a várfalak formájukat ezer éven át, napjainkig megőrizték. A település legrégebbi része közvetlenül a Hernád mellett, a várdombon és a mai Petőfi utca nyugati oldalán helyezkedett el. A 15. század közepére már kialakult a jelenlegi szerkezete. A falut a Hasdát‐patak osztja ketté, mely a Zempléni‐hegység felől nyugat felé folyik. Az Abaújváriak fő megélhetési forrása kezdetektől napjainkig a mezőgazdaság. Természeti adottságai alapján a terület kiválóan alkalmas a legeltető állattartásra, a takarmánynövények termesztésére, de a kenyérgabona és más szántóföldi növények is megteremnek.

HIDASNÉMETI

A közel 1200 lakosú község Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye északi részén, a magyar – szlovák államhatár mellett a Hernád folyó partján, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre, északkeletre fekszik. Gyönyörű természeti vidék, amely a folyó közelségének és a szomszédos domboknak, hegyeknek köszönhető. Rendezett, barátságos község. Átszeli (2003 nyarától érinti) a községet az E 71‐es számú nemzetközi közút. A környező települések közül Hernádszurdok 2, Tornyosnémeti 4 kilométerre fekszik, a legközelebbi város a szintén 4 kilométerre fekvő Gönc. A település története
Azt a területet, ahol Abaúj vármegye létrejött, a magyarok – régészeti leletek és a törzsi helynevek tanúsága szerint – a 10. században szállták meg. A királyi megyék létesítésekor, a 11. század elején Mátraalja és Hernád völgye is az Aba nemzetségé volt. A Hernád mentén fekvő három Németi település történelmi útja egészen a 17. századik összefonódik, s mindegyiknek a mostanitól eltérő neve volt. A három helység: Felnémeti (ma Migléc), Középnémeti (ma Tornyosnémeti), Alnémeti (ma Hidasnémeti). Hidasnémeti Alnémeti első okleveles említését a 1219/20 ból ismerjük, a névalak Olnemet (1219), és Olugnemet (1220). 1431‐től jelentős vám‐ és harmincadszedő hely, amit a Hernádon átvezető fontos hídnak köszönhetett. Hidasnémeti helyzeténél fogva a magyar történelem szinte minden jelentős eseményében (törökdúlás, Rákóczi szabadságharc, 1848/49‐es szabadságharc, II. világháború) tevékeny szerepet játszott. A 16. század derekától egyre inkább – a hídról kapott néven – Hidasnémetiként említik. A technikai fejlődés nem áll meg. 1909‐ben átadják a Hidasnémeti–Szerencs vasútvonalat. Megépült a Hernádon a vasúti híd és a Hegyalja felé is megindult a közvetlen mozgóposta szolgálat. 1920. június 4‐én itt húzzák meg a trianoni csehszlovák magyar határt. Ezáltal felértékelődik a falu. Határállomás lesz a vasútállomás. A község közlekedési helyzete révén jó kiindulópontja a Zemplén, a Cserehát és Szlovákia nevezetességeinek felfedezésére tett kirándulásoknak. Autóbusz összeköttetése van Telkibányával, Gönccel, Sátoraljaújhellyel, Kékeddel és Hollóházával. A településen halad át az EuroVelo kerékpárút. A vízi túrázók kalandtúrákat tehetnek a vadregényes Hernád folyón.
 

PERIN‐CHYM (PERÉNY‐HÍM)

Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa‐vidéki járásában található. Perény, Hím és Felsőlánc települések közös közigazgatási egysége. Kassától 22 km‐re délre, a magyar határ mellett fekszik. A település története Perényt 1220‐ban „villa Peruen” néven említik először. Perény a magyar történelemben jelentős szerepet játszott Perényi család ősi fészke. Első ismert birtokosa a IV. László király idejében élt Perényi Imre, később 1299‐ben az 1305‐ben főúri rangot kapott Perényi Tamás birtoka. 1311‐től Perényi János és Miklós a tulajdonos. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli.” A trianoni diktátumig Abaúj‐Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.1948‐ban Hím községgel egyesítették Peryn‐Chym néven. Hímet 1294‐ben „Heym” néven említik először. Hím falu valószínűleg a 11–12. században keletkezett. 1294‐ben Hímy Benedek fia Tamás birtoka. 1329‐ben Hímy Miklós fiai Beke és Imre, valamint Petényi comes fiai Tamás és Mátyás a tulajdonosok. 1427‐ben Hímy Jakabnak három, Besenyőnek 7 portája volt a faluban. 1553‐ban Perényi Ferenc tulajdona. Borovszky monográfiasorozatának Abaúj‐Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája Perény, távirója Nagy‐Ida.” A trianoni diktátumig Abaúj‐Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.1948‐ban Perény községgel egyesítették Peryn‐Chym néven.

TELKIBÁNYA

Az Árpád‐kori királyi bányák leghíresebbje található itt. A falu Észak‐Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji‐hegység) középső részében, Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Gönci járásában, a Hegyközben, a szlovák határ mentén fekszik. Tengerszint feletti magassága 403 méter. A település története A kis hegyi település méltán rászolgált az előnévre, hiszen bányáiban évszázadokon át aranyat és ezüstöt bányásztak. 1270‐ben említik először, mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341‐ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341‐ben bányavárossá emelte. Déli részén 1367 előtt egy fából készült kápolna állt. 1367‐ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395‐ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső‐magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447‐ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517‐ben lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574‐ 1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany‐ és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a Zemplén‐hegység legszebb túráinak nagyszerű kiindulópontja. A gönci kolostorrom, Amadévár, Kutyaszorító, Kőkapu, Füzéri vár, Nagy‐Milic, Hollóháza, Mátyás király kútja, Dorgói‐fenyves, Pengő‐kő, Bohó rét, Regéci vár ‐ a Zempléni hegység gyöngyszemei. Innen indulhatunk egynapos túrával Boldogkőváraljára, valamint másik irányban a füzérradványi kastélyhoz, az arborétumhoz, a széphalmi Kazinczy emlékmúzeumhoz, Sátoraljaújhelyre és Sárospatakra.